![]() |
Az igazság a Magyar nyelvről, hogy kicsit ősibb, mint tanították, s a hagyományos történelem könyvekből valahogy kifelejtettek a magyarról lényegi dolgokat.. Pedig az igazság a magyar történelemről, hogy hazugságok nélkül picit izgalmasabb.... ;))))
+ Az Egyiptomi ősmagyar nyelv és a nagy piramisok geometriája
+ Amerika ősnyelve a magyar volt ! !
A magyar az igazság nyelve? Talán tényleg a legkifejezőbb nyelv, mert:
Egészség = Egész + ség ( teljesség, hiánytalanság, amikor mindened megvan, ami kell )
Lélegzik = Lélek + zik ( igeképző ) [ nem hiába áll a lélek olyan közeli kapcsolatban a lélegzéssel, ahogy az étel az élettel.. ]
Okul = OK+ul, azaz OKká = okozóvá = teremtővé válik, hisz ennek OKán nem csak kiOKtatva OKoskodott, de tényleg OKossá OKtatta az OKtató OKtatással (s nem OKOZATtatással!!), aki olyan ÜK-OKosságot is OKtatott, hogy az már az OKtalan nem-magyarOK körében is mindenhol OKKULT OKosságá OKult, s a sok okozat meg csak pislog, hogy ennyi OK már nem OKé... ;)
AVATÁR = Nagy próféta (pl. Buddha, Mohhamed, Zoroaszter, Jézus) külföldi nyelveken.. <-- Magyarul AVAT - BE-AVAT, a beavató
Város = Vár + os ( mint pl. Mátyás király vára, stb. várak köré alapultak a városok anno )
Lakás = Lakik + ás ( főnévképző )
Fázik <-- mikor még nem volt radiátor mentek fát gyűjteni, fát vágni, fát tüzelni, fázni :D
Sötét = Süt (mint a nap) + et ( dravida fosztóképző mint az unintelligensnél )
Mozdony = Mozd(ít) + -ony ( főnévképző )
Képes <-- Ha van róla kép elmédben akkor képes vagy rá.. Ha elKÉPzeled, képzes leszel rá.... ;)
Tanít <-- tan + -ít (igeképző) < ősmagyar: tan
Tan <-- ősmagyar: tan < szanszkrit: tantra (vallási tanítás, tan; lényeges elem; szál a szövetben)
Talál <-- TAN + ál (képző)-ból ered..
Hatalom < ómagyar: hatalom < ősmagyar: hatolm, hatildum (hatalom, hatókör) < hat (ige) + -olm (főnévképző)]
Kor <-- ómagyar: kor < ősmagyar: kor (idő, mérték) < dravida: kirl, kuru (idő, kör)]
Megjegyzés: Az eredeti jelentés szerint a „kor” egy megtett kör, a nap egy körbefordulása alatt eltelt időszak.
Áram < középmagyar: áram(lik)]
Állat = áll + at (főnévképző) [ mert a ló, kutya, tehén, szamár stb, inkább állt mint ült. ]
Ország = Úr + ság ( főnévképző )
Hős = hő + s ( ugye aki teli van hővel, forr, pezseg a vére és van melegség a szívében, van benne tűz, stb..)
Dollár <-- a magyar tallér szóból ered..!
Haza < ómagyar: haza < ősmagyar: háza (otthona) < ház
Terület < terül + -et (főnévképző)]
Terem <-- a tér szóból ered, mint a térül, térít, terít, terül
Terül < tér (főnév) + -ül (igeképző)]
Tenyér <-- a terül / terjed szavakon keresztül szintén a TÉRből ered...
Terv = tér + v -ből ered
Szimat <-- középmagyar: szim(mog) (szimatol, szipog) + -at (főnévképző) < szív (ige)]
Történelem = Tört + ÉN + elem ;))
Részlet <-- rész + lett
Füzet = fűz + et
Hüllő <-- hűl + -ő (melléknévképző)]
Kérdez <-- kér + -d (igeképző) + -ez (igeképző)]
--> Mi a VÁLASZ mi elválaszt? Ha nem ÉRted, nem érsz hozzá, akkor már elválasztódtál a TANulás EGÉSZséges MEGÉRTéstől, attól, hogy megérintsd a TAN+TÁRGYat? KÉRdezhetnéd..
Dimenzió <-- a tudat, lélekből ered!!!!
Emlék <-- emElékből ered, valami valamit valahonnan kiemel, pl. netán a múltból vagy fizikai univerzumból..
Ész <-- az észnek emlék volt a jelentése eredetileg
Eszme < Eszmél < Ész + m (birtokrag) + el (igeképző)
SZÍNlel
Ő+SZÍN+TE ;))))))))))
vegySZER
SZERv = szer + v
SZERkezet
SZERez
SZERzet
SZERvezet
SZERelem
SZERetet ;))
Miért? = MI + ÉR + t (képző) = Mi ér mihez, azaz mi okoz mit? Melyik energia, stb. ért mihez?.. ;))
Megértés = meg + ér + t (multidő) + és (főnévképző) (ér mint érik, megérik rá, s ér mint hozzáér, mint a kisgyerek mindenhez, amit meg akar ÉRteni.. ;)
Értelem = ér + t + elem
Érzelem <-- ér(e)z + -elem (főnévképző)] :ÉR+ZZZ+elem, olyan elem, ami hozzád ÉR és megreZZZget.. ;))
RáJön <-- RÁ + jön, hogy meg ÉRtse.. ;D
Csillag <-- csillogból ered
Ítél <-- lehet csak annak van joga ÍTÉLNI, aki ITT+ÉL? aki meg a múltban az meg húzhat oda vissza :P )
9 <-- különcből ered ( mert régen a 8as számrendszer idején a 9.-et már különcként külön rakták)
Kétség = KÉT + ség <-- JOBBan vagy BALul döntesz...? ;))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Baleset = BAL + Eset ( jobbra is fordulhatna annak sorsa kit bal esetek érnek ;D )
Ember <-- ómagyar: ember < ősmagyar: embör, enbar (ember) < ejn (én) + bira, bar (bír, erő, hord)]
azaz: aki énnel bír; én-t hordozó; aki öntudattal rendelkezik.
Ébred = éber + ed
Éber <-- mint az ember az énből ered
Korlát < ómagyar: korlát < ősmagyar: korolát, kollát (korlát) < kör + -lát (főnévképző)]
Szorgalom = szorog (=sürögve forgolódik)
Hitel < hit + -el (főnévképző) (tehát hittel adják kölcsön, mert hite van benne, hogy visszakapja..
Emészt < ómagyar: emészt < ősmagyar: enyészt (emészt) < enyészik]
Perc - porc - tört részecske
Munka - mukku (= nyögést hangutánzó szó ^^)
Köldök <-- ómagyar: köldök < köl (kel, kiemelkedik) + -dök (főnévképző) < kel (ige)]
Tetszik <-- ómagyar: tetszik < ősmagyar: tetik (tűnik, látszik) < dravida: tettu (látszik, világos) < ten (világosság)]
Vörös <-- ómagyar: veres (vörös) < vér + -es (melléknévképző)]
Vért <-- ómagyar: vért < vert (domborított, kalapált) < ver (ige I.)]
ÖLTözet
Energia-CSOKORaink =?= energia-csakráink? ;)
Törvény < ómagyar: törvény < ősmagyar: törvény < tör + -vény (főnévképző) < dravida: tirvei (ítélet, döntés, végzés)]
Megjegyzés: Az ítéletek véglegességét, visszavonhatatlanságát régen azzal jelezték, hogy a nyilvános bejelentő eltörtegy nyílvesszőt („pálcát tört”) az elítélt fölött, amit szintén nem lehet visszacsinálni.
Térd < ómagyar: térd < ősmagyar: térgy, csiérd (térd, hajlás helye, „törés”) < dravida: teridal (törés) < lásd: tör]
MÚLAT+SÁG <-- az időt vagy mit akarsz elmúúlatni?
Szia <-- angol: see you (viszlát) < see (lát) + you (téged, te)]
Soha <-- se (határozószó) + ha (kötőszó)] --- se < s, és + ne]
Egyelőre <-- Egy + Előre ( „Egy ideig Előreláthatóan”-ból rövidítve )
Nővér = Nő + (Test)vér
Herceg = heer + zug = had + vonulás (németül)
Cigány = ti + gange = gangeszen túli
Materializmus < német: Materialismus (materializmus) < latin: materialis (anyagi) < mater (eredet, kiindulás < anya)]
Japán = jih + pon = nap + eredet
Előadás = elő + ad + ás
Tucat = duo + decem = kettő + tíz
Ásít < ómagyar: ásít < áh (hangutánzó) + -ít (igeképző)]
Kifejez = ki- (igekötő) + fej + -ez (igeképző)]
Szabály <-- szab + -ály (főnévképző)]
Szabad <-- ómagyar: szabad < ősmagyar: szabad, azad (szabad, „szabatlan”
Nagyon = nagy + -on (határozórag)]
Borda <-- ómagyar: borda < ősmagyar: borda < sumér: bar-da (borda) < bur, var (test) + da (oldal)]
Lepedék <-- lep + -edék (főnévképző)]
Lep <-- lapból ered
Szélhámos = szél + hám + os (anno a "szélre is hámot áruló" csalókból ered)
PapÍr <-- a papyrusra régen csak a papok tudtak írni ;)
Köröm <-- karomból ered
Száj <-- szajkó <-- ?szajak? <-- ajakból ered
Nevel <-- növel <-- NŐből ered
Csapda <-- Csap + da főnév képző
Butykos <-- bugyogós (iváskor bugyogó hangot adó) < bugy(o)g + -os (melléknévképző)]
Román <-- rómaiból ered
Angol <-- "angle" angol szóból ered ami szöget jelent, mert anno anglia derékszögű részében telepedtek le
Német <-- erdő lakók / rét / legelő-ből ered..
Lengyel, albán <-- domb, hegy
Szerb <-- földműves
Olasz <-- walesciből ered
Francia <-- szabad , ősi
Svéd <-- szabad (?)
Magyar <-- szabad emberből ered!!!! Illetve a MAG-ból, mert a MAG a MAGyar MAGva, lényege MAGyarán a MAGasztos MAGasban s önMAGunkban, MAGadban is! ;)
Mágia -> Máglya = máglyarakás, szent tűz
Igitusz -> Égi-Tűz (ignis/ignite - égés)
Karma -> Kar + Ma = Amit a karral kar-molsz/írsz ma (ill mah = nagy) azaz ami nagyot írsz/alkotsz
Csakra -> Csok-ra -> csokor + ra/ár = ragyogás/fényár -> fénygyűjtés, ragyogás-összefogás
Yoga, Jóga -> Jóiga, Jó iga, jó munkásság
Mars <-- latin: Mars (bolygó < a háború istene)
Masíroz <-- német: marschieren (menetel) < francia: marcher (menetel) < latin: mars („harci, hadi” járás) < Mars (a háború istene)]
Mindjárt <-- középmagyar: mindjárást (mindvégig járva, egyjártában, megállás nélkül) < mind + jár]
Zöld <-- kihajtbóé ered
Sárga <-- perzsel, sütből ered
Piros <-- pirulból ered
Cél < ómagyar: cél < ősmagyar: cil (cél) < dravida: tilei (teljesít, megtölt)]
Kommunikáció <-- angol: communication (kommunikáció) < latin: communication (kommunikáció) < Communicatus (közössé tesz) < commune (közösség)]
Hétfő = hét + fő
Kedd <-- ketted <-- kettő
Csütörtök <-- quadból ered
Vasárnap <-- vásár + nap ( A tréfás torzítás oka, hogy a vásárban a „vas-ár” nem „arany-ár”, hanem olcsó. )
Báj <-- varázslatból ered
Indián <-- india
Mind <-- ómagyar: mind < ősmagyar: mönda, amenta (mind) < sumér: minta, menden (mind) < me-en (mi, mink) + de-en (ti)]
Ne hidd el ezeket csak úgy amúgy, nézd meg pl. itt: Az igazság a magyar szavak eredetéről:
Wikiszótár:
Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, —
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér. . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol” elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
— Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
(Firenze 1984. X. 12.)
Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót",
ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót".
Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek",
nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek".
Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek",
amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek".
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"?
Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve "csó"?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették... mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje - vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg 's ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget.
Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
anyósomat megértem...
én a pénzem megértem.
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza pertján mentem:
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom:
első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Földmérő küzd öllel, árral;
árhivatal szökő árral,
ármentő a szökőárral,
suszter inas bökőárral.
Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen,
lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?
Egyesben a vakondokok "vakond" avagy "vakondok".
Hasonlóképp helyes lesz a "kanon" meg a "kanonok"?
Nemileg vagy némileg? - gyakori a gikszer.
"Kedves ege-segedre" - köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved;
merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat!
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé;
nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv - azt hiszem, meggyőztelek Barátom -
külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!